Szarvas Zsuzsa f\u0151muzeol\u00f3gus, projektvezet\u0151 az esem\u00e9ny jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t hangs\u00falyoz\u00f3 k\u00f6sz\u00f6nt\u0151j\u00e9t k\u00f6vet\u0151en Barbara Kirshenblatt-Gimblett professzor asszony, a vars\u00f3i POLIN M\u00fazeum vezet\u0151 kur\u00e1tora a N\u00e9prajzi M\u00fazeum k\u00e9sz\u00fcl\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si koncepci\u00f3j\u00e1nak alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9seit<\/strong> elemezte, m\u00e1s m\u00fazeumi p\u00e9ld\u00e1kkal vil\u00e1g\u00edtotta meg a k\u00fcldet\u00e9s hangs\u00falyos elemeit, \u00e9s kiemelte a m\u00fazeumi gy\u0171jtem\u00e9ny k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekkel val\u00f3 kapcsolata \u00e9s a kritikai l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d fontoss\u00e1g\u00e1t. Bojana Rogelj \u0160kafar, a ljubljanai N\u00e9prajzi M\u00fazeum f\u0151muzeol\u00f3gusa, az ottani \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyik kur\u00e1tora a kritikai szeml\u00e9letm\u00f3dhoz szorosan kapcsol\u00f3dva t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s identit\u00e1sk\u00e9pz\u00e9sben bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9t h\u00fazta al\u00e1. <\/p>\n\n\n\n Ezt k\u00f6vet\u0151en a hallgat\u00f3s\u00e1g h\u00e1rom\nnemr\u00e9giben ny\u00edlt n\u00e9prajzi\/antropol\u00f3giai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s tapasztalataival ismerkedett.\nChristian Schicklgruber a b\u00e9csi Weltmuseum igazgat\u00f3ja, Bambi Ceuppens, a\ntervureni K\u00f6z\u00e9p-Afrika M\u00fazeum vezet\u0151 kur\u00e1tora \u00e9s Kristel Rattus, az \u00c9szt\nNemzeti M\u00fazeum felel\u0151s kur\u00e1tora ismertette ki\u00e1ll\u00edt\u00e1saik koncepcion\u00e1lis kereteit\n\u00e9s a megval\u00f3s\u00edt\u00e1s tanuls\u00e1gait.<\/p>\n\n\n\n A konferencia honlapj\u00e1n m\u00e1r el\u0151zetesen\nel\u00e9rhet\u0151 volt Szarvas Zsuzsa a teljes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si koncepci\u00f3t ismertet\u0151 angol\nnyelv\u0171 prezent\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s Kemecsi Lajos f\u0151igazgat\u00f3 a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si egys\u00e9geket\n\u00e1ttekint\u0151 el\u0151ad\u00e1sa is. <\/p>\n\n\n\n A konferencia m\u00e1sodik napj\u00e1n az\negyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 \u00e9s hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3 Ker\u00e1miat\u00e9r<\/strong>\nkoncepci\u00f3j\u00e1t int\u00e9zm\u00e9ny\u00fcnk r\u00e9sz\u00e9r\u0151l Schleicher Vera f\u0151oszt\u00e1lyvezet\u0151 ismertette.\nA l\u00e1tv\u00e1nyt\u00e1r \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u0171fajok hat\u00e1r\u00e1n egyens\u00falyoz\u00f3 egys\u00e9gre Magyari\nM\u00e1rta, a debreceni D\u00e9ri M\u00fazeum n\u00e9prajzos muzeol\u00f3gusa \u00e9s Nov\u00e1k Piroska, design-\n\u00e9s m\u0171v\u00e9szetteoretikus, az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum munkat\u00e1rsa reag\u00e1lt. Magyari\nM\u00e1rta felh\u00edvta a figyelmet a t\u00e1rgyak install\u00e1l\u00e1sban rejl\u0151 \u00faj\u00edt\u00f3 lehet\u0151s\u00e9gekre.\nNov\u00e1k Piroska meggy\u0151z\u0151nek, ir\u00e1nyad\u00f3nak \u00e9s inspir\u00e1l\u00f3nak \u00edrta le a Ker\u00e1miat\u00e9r\nkoncepci\u00f3j\u00e1t. Kiemelte, hogy fontos v\u00e1llal\u00e1s az int\u00e9zm\u00e9ny r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, hogy ez az\negys\u00e9g ingyenesen lesz l\u00e1togathat\u00f3, \u00e9s \u00e9rz\u00e9kenyen reflekt\u00e1lt arra, hogy az\negykori Felvonul\u00e1si t\u00e9ren \u00e9p\u00fcl\u0151 \u00faj m\u00fazeum \u00e9s benne a Ker\u00e1miat\u00e9r hogyan \u00edrhatja\n\u00e1t a t\u00e9r funkci\u00f3j\u00e1t \u00e9s eml\u00e9kezet\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n A m\u00e1sodik kiemelt szekci\u00f3 t\u00e9m\u00e1ja az Ifj\u00fas\u00e1gi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/strong> volt, amely tervez\u00e9s\u00e9nek eddigi t\u00f6bb \u00e9ves folyamat\u00e1t Foster Hannah muzeol\u00f3gus ismertette, aki hangs\u00falyozta a m\u0171faj problematikus volt\u00e1t is a szerte\u00e1gaz\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9sek miatt. Az Ifj\u00fas\u00e1gi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s alternat\u00edv vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sk\u00e9nt 6 nagy t\u00e9ma k\u00f6r\u00e9 csoportosulva mutat be p\u00e1rhuzamos vil\u00e1gokat a 0-18 \u00e9ves koroszt\u00e1ly sz\u00e1m\u00e1ra: nem reprezentat\u00edv m\u00f3don, hanem kritikai \u00e9s k\u00e9rdez\u0151 attit\u0171ddel. A c\u00e9l, hogy a szabad j\u00e1t\u00e9kon kereszt\u00fcl biztos\u00edtsanak teret a tanul\u00e1snak, tud\u00e1scser\u00e9nek. A kur\u00e1torok a tervez\u00e9s tov\u00e1bbi szakasz\u00e1ban p\u00e1rbesz\u00e9det kezdem\u00e9nyeznek a fiatalokkal, ez\u00e9rt decembert\u0151l sz\u00e1mos online fel\u00fcleten \u00e9s k\u00fcl\u00f6n m\u00fazeumi aloldalon kamp\u00e1nyt ind\u00edtanak a megsz\u00f3l\u00edt\u00e1sukra. B\u00e1n D\u00e1vid kultur\u00e1lis antropol\u00f3gus, az Anthropolis Egyes\u00fclet eln\u00f6ke szerint mivel m\u00e1sk\u00e9nt kell megsz\u00f3l\u00edtani egy hat \u00e9s egy tizenhat \u00e9ves gyereket, c\u00e9lszer\u0171 lenne differenci\u00e1lni a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st. A m\u0171v\u00e9szetpedag\u00f3gus \u00c9li\u00e1s Istv\u00e1n szerint hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3 lesz a t\u00e1rlat, mert ez a kritikai attit\u0171d nem felt\u00e9tlen\u00fcl jelenik meg a mai, ifj\u00fas\u00e1got c\u00e9lz\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokban. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s olyan m\u00f3dszertani b\u00e1zis lehet a j\u00f6v\u0151ben, ahol bemutat\u00f3k, k\u00e9pz\u00e9sek val\u00f3sulhatnak meg. \u00c9li\u00e1s kiemelte, hogy a „a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak is tanulnia kell”, vagyis elengedhetetlen, hogy mobil \u00e9s vari\u00e1bilis legyen, a m\u0171k\u00f6d\u00e9s k\u00f6zben szerzett tapasztalatok alapj\u00e1n \u00fajragondolhat\u00f3 \u00e9s \u00fajrarendezhet\u0151. Mindk\u00e9t hozz\u00e1sz\u00f3l\u00f3 szerint az Ifj\u00fas\u00e1gi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s l\u00e9trehoz\u00e1sa alapvet\u0151en j\u00f3 \u00e9s fontos kezdem\u00e9nyez\u00e9s a N\u00e9prajzi M\u00fazeum r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, mely nem el\u0151k\u00e9p n\u00e9lk\u00fcli, s amelyre nagy sz\u00fcks\u00e9g van. <\/p>\n\n\n\n A Gy\u0171jtem\u00e9nyi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egys\u00e9geinek\nt\u00e1rgyal\u00e1sa az MZ\/M? (Mi a m\u00fazeum?)<\/strong>\nt\u00e9m\u00e1val indult, melyet K\u0151szegi G\u00e1bor muzeol\u00f3gus ismertetett. A k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\nbevezet\u0151 jelleg\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an olyan alapfogalmakb\u00f3l (t\u00e1rgy, n\u00e9prajzi t\u00e1rgy,\ngy\u0171jt\u00e9s, m\u00fazeum, muzealiz\u00e1l\u00e1s stb.) \u00e9s a strukt\u00far\u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 csom\u00f3pontokb\u00f3l\n(t\u00e1rgyiass\u00e1g k\u00e9rd\u00e9sei; m\u00fazeum m\u0171k\u00f6d\u00e9se; gy\u0171jtem\u00e9ny form\u00e1ci\u00f3s folyamatai;\nmegismerhet\u0151s\u00e9g stb.) \u00e1ll, amelyek nem igaz\u00e1n jellemzik a m\u00fazeumi (\u00e1lland\u00f3)\nki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat, ugyanakkor megmutatj\u00e1k a N\u00e9prajzi M\u00fazeum nyitotts\u00e1g\u00e1t az ezekr\u0151l\nval\u00f3 gondolkod\u00e1sr\u00f3l. Kuti Kl\u00e1ra a Magyar Nemzeti M\u00fazeum muzeol\u00f3gusa\nm\u00fazeumelm\u00e9leti, t\u00e1rsadalmi \u00e9s tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti n\u00e9z\u0151pontba \u00e1gyazta\nhozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1s\u00e1t. A mai m\u00fazeumi gyakorlatok p\u00e9ld\u00e1iban mutatta meg a mesternarrat\u00edva\nhelyett a m\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l val\u00f3 kiindul\u00e1st, mint m\u00f3dszertani k\u00e9rd\u00e9st \u00e9s diskurzusteremt\u0151\nbesz\u00e9dm\u00f3dot. M\u00e9lyi J\u00f3zsef m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, kur\u00e1tor, a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti\nEgyetem K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet-elm\u00e9let Tansz\u00e9k\u00e9nek egyetemi tan\u00e1rseg\u00e9dje hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1sa\nk\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba a m\u00fazeum k\u00fcldet\u00e9s\u00e9t \u00e9s a j\u00f6v\u0151k\u00e9p\u00e9t helyezte. Pozit\u00edvumk\u00e9nt\n\u00e9rt\u00e9kelte a gy\u0171jtem\u00e9nyi megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st, a strukt\u00fara \u00e1ltal kirajzolt\ncsom\u00f3pontokat, a kort\u00e1rsiass\u00e1g fogalm\u00e1nak alkalmaz\u00e1s\u00e1t, a p\u00e1rbesz\u00e9des jelleget,\na magyar \u00e9s nemzetk\u00f6zi anyag egy\u00fcttes szerepeltet\u00e9s\u00e9t. K\u00e9rd\u00e9sk\u00e9nt mer\u00fcltek fel\nbenne a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s j\u00f6v\u0151beli \u00e1talakul\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9gei; a m\u00falt \u00e9s jelen (az\n\u00f6nreflexi\u00f3 esetei pl. a k\u00f6lt\u00f6z\u00e9s) p\u00e9ld\u00e1i, az elm\u00e9let \u00e9s gyakorlat \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sei\n– jelen \u00e1llapotban elm\u00e9letileg \u00e9s t\u00e1rgysz\u00e1mban kiss\u00e9 zs\u00fafoltnak tartja a\nki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, \u00edgy javaslatot tett a finom\u00edt\u00e1sok \u00e9s hangs\u00falyok \u00e1tgondol\u00e1s\u00e1ra. <\/p>\n\n\n\n Granaszt\u00f3i P\u00e9ter f\u0151oszt\u00e1lyvezet\u0151 ismertette a k\u00f6vetkez\u0151, M\u00fazeum sz\u00fcletik<\/strong> c\u00edm\u0171 egys\u00e9get, mely a N\u00e9prajzi M\u00fazeum els\u0151 \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak megid\u00e9z\u00e9s\u00e9vel indul, \u00e9s a h\u00e1rom nagy t\u00e1rgygy\u0171jt\u00e9st id\u00e9zi fel: X\u00e1ntus J\u00e1nos 1869-71-es kelet-\u00e1zsiai exped\u00edci\u00f3j\u00e1t, X\u00e1ntus \u00e9s R\u00f3mer Fl\u00f3ris gy\u0171jt\u00e9seit az 1873-as b\u00e9csi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra \u00e9s Jank\u00f3 J\u00e1nos orsz\u00e1gos gy\u0171jt\u00e9s\u00e9t az 1896-os Millenniumi Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s N\u00e9prajzi Faluj\u00e1hoz. Ezek alapozt\u00e1k meg a m\u00fazeum magyar \u00e9s nemzetk\u00f6zi gy\u0171jtem\u00e9nyeit. Csorba L\u00e1szl\u00f3 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, az ELTE BTK T\u00f6rt\u00e9neti Int\u00e9zet\u00e9nek egyetemi tan\u00e1ra hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1s\u00e1ban dics\u00e9rte a koncepci\u00f3t, mely szerinte izgalmasan val\u00f3s\u00edtja meg a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s eg\u00e9sz\u00e9nek bevezet\u0151j\u00e9ben megfogalmazott alapgondolatokat: olyan megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st aj\u00e1nl, amelyek \u00f6nmagukban t\u00fck\u00f6rcserepek, de k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n eg\u00e9sz univerzumok \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek benn\u00fck. Felh\u00edvta a figyelmet a v\u00e1ros \u00e9s falu kapcsolat\u00e1nak 19. sz\u00e1zad v\u00e9gi \u00e1talakul\u00e1s\u00e1ra, ahol a modern v\u00e1rosi kult\u00far\u00e1ban megjelennek a nosztalgikus elemek a falusi \u00e9letform\u00e1val kapcsolatban. Sz\u00e9kely Mikl\u00f3s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, a M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Int\u00e9zet tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rsa, \u00a0javasolta, hogy ker\u00fclj\u00f6n sor a t\u00e1gabb m\u00fazeumi kontextus vagyis a 19. sz\u00e1zad utols\u00f3 harmad\u00e1ban Magyarorsz\u00e1gon bek\u00f6vetkez\u0151 m\u00fazeumi boom bemutat\u00e1s\u00e1ra is, melynek keret\u00e9ben a N\u00e9prajzi M\u00fazeum is l\u00e9trej\u00f6tt. Az 1870-es \u00e9vek eleje a nagy gy\u0171jtem\u00e9nyek kialakul\u00e1s\u00e1nak, m\u00edg az 1890-es \u00e9vek v\u00e9ge a gy\u0171jtem\u00e9nyeknek sz\u00e1nt funkcion\u00e1lis \u00e9p\u00fcletek tervez\u00e9s\u00e9nek az id\u0151szaka. Mindk\u00e9t hozz\u00e1sz\u00f3l\u00f3 egyet\u00e9rtett abban, hogy \u00e9rdemes nagyobb hangs\u00falyt helyezni a t\u00e9ma f\u0151szerepl\u0151inek jellemvon\u00e1saira, r\u00e1vil\u00e1g\u00edtani benn\u00fck a \u201efelfedez\u0151 emberre\u201d, \u00e9s \u00e1tadni a l\u00e1togat\u00f3knak a korabeli tud\u00f3sok kutat\u00f3i k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n A T\u00e1rgy\u00e9letrajzok<\/strong> m\u00f3dszertani egys\u00e9get Szeljak Gy\u00f6rgy f\u0151muzeol\u00f3gus\nmutatta be. Prezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban kiemelte, hogy a t\u00e1rgybiogr\u00e1fiai m\u00f3dszer csup\u00e1n a\nm\u00fazeumban \u0151rz\u00f6tt t\u00e1rgyak egy r\u00e9sz\u00e9n\u00e9l alkalmazhat\u00f3, ugyanakkor azt is\nbemutatta, hogy milyen soksz\u00edn\u0171 egyedi t\u00f6rt\u00e9neteket k\u00e9pes a felsz\u00ednre hozni. Sz\u0151csn\u00e9\nGazda Enik\u0151, a sepsiszentgy\u00f6rgyi Sz\u00e9kely Nemzeti M\u00fazeum n\u00e9prajzos muzeol\u00f3gusa azokra\na vesz\u00e9lyekre h\u00edvta fel a figyelmet, amelyet egy kutat\u00e1si m\u00f3dszer \u2013 jelen\nesetben a t\u00e1rgybiogr\u00e1fiai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s \u2013 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sban val\u00f3 bemutat\u00e1sa jelent. Toronyi\nZsuzsanna, a Magyar Zsid\u00f3 M\u00fazeum \u00e9s Lev\u00e9lt\u00e1r igazgat\u00f3ja egy saj\u00e1t gy\u0171jtem\u00e9nyi\np\u00e9ld\u00e1n kereszt\u00fcl mutatta be a t\u00e1rgy\u00e9letrajzi m\u00f3dszerben rejl\u0151 lehet\u0151s\u00e9geket, \u00e9s\nhangs\u00falyozta, hogy a tervezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si egys\u00e9g ak\u00e1r arra is alkalmas lehet,\nhogy \u00fajradefini\u00e1lja a n\u00e9prajzi muzeol\u00f3gia fogalm\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n A konferencia harmadik napj\u00e1t a Terepen<\/strong> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si egys\u00e9g ind\u00edtotta,\nmelynek f\u0151bb koncepcion\u00e1lis csom\u00f3pontjait a N\u00e9prajzi M\u00fazeum r\u00e9sz\u00e9r\u0151l Szarvas\nZsuzsa f\u0151muzeol\u00f3gus v\u00e1zolta. Az egys\u00e9g k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a terepmunka m\u00f3dszertana,\nki\u00e1ll\u00edt\u00e1si nyelvre t\u00f6rt\u00e9n\u0151 ford\u00edt\u00e1sa \u00e1ll, a kiindul\u00f3pont pedig a terepmunka\nt\u00e1gan \u00e9rtelmezett eszk\u00f6zk\u00e9szlete. Ehhez kapcsol\u00f3d\u00f3an a terv a gy\u0171jtem\u00e9nyi anyag\nmin\u00e9l v\u00e1ltozatosabb t\u00e9rbeli, id\u0151beni \u00e9s m\u00f3dszertani bemutat\u00e1sa az egyes\nkutat\u00f3khoz, a kutatott ter\u00fcletekhez vagy t\u00e9m\u00e1khoz kapcsol\u00f3d\u00f3an. A felk\u00e9rt\nhozz\u00e1sz\u00f3l\u00f3k, Ill\u00e9s P\u00e9ter kultur\u00e1lis antropol\u00f3gus, a szombathelyi Savaria M\u00fazeum\nmunkat\u00e1rsa \u00e9s Vargyas G\u00e1bor etnol\u00f3gus, a N\u00e9prajztudom\u00e1nyi Int\u00e9zet tudom\u00e1nyos\nf\u0151munkat\u00e1rsa a t\u00e9ma \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek t\u00e1gabb kontextusa kapcs\u00e1n felvetett\u00e9k a\ntechnol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s fontoss\u00e1g\u00e1t, a m\u00fazeumi \u00e9s n\u00e9prajzi t\u00e1rgy fogalm\u00e1nak\nterepmunk\u00e1val val\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit, valamint a gy\u0171jtem\u00e9nyk\u00e9pz\u00e9s nemzet\u00e9p\u00edt\u0151\njelleg\u00e9nek hangs\u00falyoz\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t. Els\u0151sorban a nemzetk\u00f6zi anyag\nbemutat\u00e1s\u00e1nak eseteiben fontos szerepet kapott a kolonialista szeml\u00e9letm\u00f3d\ngy\u0171jtem\u00e9nyi egys\u00e9gre vonatkoztatott relevanci\u00e1ja is.<\/p>\n\n\n\n Az \u0150st\u00f6rt\u00e9netek<\/strong> t\u00e9m\u00e1t a munkacsoport tagjai k\u00f6z\u00fcl Hajdu \u00c1gnes\nmuzeol\u00f3gus ismertette. El\u0151ad\u00e1s\u00e1ban az eg\u00e9sz ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra vonatkoz\u00f3 alapvet\u00e9sek \u2013\ngy\u0171jtem\u00e9nyi kiindul\u00f3pont, mozaikoss\u00e1g, a mesternarrat\u00edva hi\u00e1nya \u2013 ment\u00e9n\ntekintette \u00e1t a koncepci\u00f3t. Ildik\u00f3 Lehtinen n\u00e9prajzkutat\u00f3, a Finn Nemzeti\nM\u00fazeum egykori tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rsa felh\u00edvta a figyelmet a t\u00e9ma kutat\u00e1s\u00e1t\nalapvet\u0151en meghat\u00e1roz\u00f3 \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9sek fontoss\u00e1g\u00e1ra, illetve hangs\u00falyozta a\nkutat\u00f3i motiv\u00e1ci\u00f3 \u00e9s \u00e9rzelmek megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9t a felvonultatott exped\u00edci\u00f3k,\nkutat\u00e1sok eset\u00e9ben. Sud\u00e1r Bal\u00e1zs t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, turkol\u00f3gus, a Budapesti T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum\nmunkat\u00e1rsa a koncepci\u00f3 t\u00f6bb pontatlans\u00e1g\u00e1ra mutatott r\u00e1 \u2013 jogosan \u2013, amelynek\noka r\u00e9szben a tematikus n\u00e9z\u0151pont \u00e9s a gy\u0171jtem\u00e9nyi kiindul\u00f3pont k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3d\u00f3\nfesz\u00fclts\u00e9g, r\u00e9szben pedig a t\u00e9ma jelen \u00e1llapot\u00e1ban m\u00e9g nem megfelel\u0151 m\u00e9rt\u00e9k\u0171\nkontextualiz\u00e1lts\u00e1ga.<\/p>\n\n\n\n A d\u00e9lut\u00e1ni nyit\u00f3 szekci\u00f3ban a N\u00e9pm\u0171v\u00e9szet. Forr\u00e1s \u00e9s program<\/strong> c\u00edmmel\nTasn\u00e1di Zsuzsanna muzeol\u00f3gus mutatta be egy p\u00e1ratlan t\u00e1rgyegy\u00fcttes, az 1999-ben\nmegv\u00e1s\u00e1rolt n\u00e9pies eb\u00e9dl\u0151b\u00fator t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l kiindul\u00f3 h\u00e1rmas szerkezet\nkoncepcion\u00e1lis h\u00e1tter\u00e9t. E ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si egys\u00e9g c\u00e9lja, hogy egy-egy esettanulm\u00e1ny,\nt\u00e1rgyt\u00edpus seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel v\u00e1zolja azt a folyamatot, melyben a n\u00e9pi kult\u00fara\nm\u0171v\u00e9szeti szempontb\u00f3l is \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sre tart\u00f3 elemei 1840 \u00e9s 1990 k\u00f6z\u00f6tti nagy\nkorszakokban megjelentek az orsz\u00e1g gazdas\u00e1gi, kultur\u00e1lis \u00e9s gazdas\u00e1gi\nt\u00f6rekv\u00e9seiben. F\u00fclemile \u00c1gnes, a N\u00e9prajztudom\u00e1nyi Int\u00e9zet f\u0151munkat\u00e1rsa \u00e9s\nVereb\u00e9lyi Kincs\u0151 n\u00e9prajzkutat\u00f3, az ELTE Folkl\u00f3r tansz\u00e9k\u00e9nek kor\u00e1bbi vezet\u0151je reflexi\u00f3i\nsokf\u00e9le k\u00e9rd\u00e9st vetettek fel, els\u0151sorban a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet, folklorizmus \u00e9s\nreprezent\u00e1ci\u00f3 fogalm\u00e1nak haszn\u00e1lat\u00e1t, \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t \u00e9s ennek megmutathat\u00f3s\u00e1g\u00e1t;\na felhaszn\u00e1lni k\u00edv\u00e1nt anyag sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an annak egyr\u00e9szt t\u00e1gabb,\nm\u00e1sr\u00e9szt sz\u0171kebb kezel\u00e9s\u00e9nek javaslat\u00e1t, m\u00e1s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si egys\u00e9gekkel val\u00f3\nt\u00e9nyleges vagy gondolati \u00f6sszevon\u00e1s\u00e1t. Az el\u0151ad\u00e1sokat k\u00f6vet\u0151 besz\u00e9lget\u00e9s sor\u00e1n\na t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi, gazdas\u00e1gi, ipart\u00f6rt\u00e9neti h\u00e1tt\u00e9r m\u00e9g hangs\u00falyosabb megfogalmaz\u00e1sa,\na t\u00e1rgycsoportokon bel\u00fcli hangs\u00falyok keres\u00e9s\u00e9nek k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szempontjai ker\u00fcltek\nel\u0151t\u00e9rbe. <\/p>\n\n\n\n A program a M\u0171v\u00e9szet<\/strong>\nki\u00e1ll\u00edt\u00e1si egys\u00e9g t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1val folytat\u00f3dott, a bevezet\u00e9st Frazon Zs\u00f3fia tudom\u00e1nyos\ntitk\u00e1r tartotta, mely h\u00e1rom egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 k\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9sb\u0151l indul ki: a\nfunkci\u00f3n t\u00fall\u00e9p\u0151 eszt\u00e9tika \u00e9s vizualit\u00e1s mint t\u00e1rgy\u00e9rtelmez\u00e9si keret; elmozdul\u00e1s\na t\u00e1rsadalom- \u00e9s m\u00fazeumkritikai ir\u00e1nyokba; a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet besz\u00e9dm\u00f3d auton\u00f3m\nintegr\u00e1l\u00e1sa a m\u00fazeumi gyakorlatba. Ez a t\u00e9ma a t\u00f6bbit\u0151l elt\u00e9r\u0151en csak az\nEur\u00f3p\u00e1n k\u00edv\u00fcli gy\u0171jtem\u00e9nyek t\u00e1rgyaival dolgozik, \u00e9s a megval\u00f3s\u00edt\u00e1sba kort\u00e1rs\nm\u0171v\u00e9szek is bevon\u00e1sra ker\u00fclnek. Fajcs\u00e1k Gy\u00f6rgyi sinol\u00f3gus, a Hopp Ferenc \u00c1zsiai\nM\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum vezet\u0151je m\u00fazeum-, m\u0171v\u00e9szet- \u00e9s m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti kontextusba\nhelyezte a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si egys\u00e9g \u00e1ltal feldolgozott gy\u0171jtem\u00e9nyt. \u00dcdv\u00f6z\u00f6lte a t\u00e9ma\n\u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si t\u00e9mak\u00e9nt szerepeltet\u00e9s\u00e9t, \u00e9s fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. Tov\u00e1bbi kutat\u00e1si\nir\u00e1nyokra h\u00edvta fel a figyelmet (m\u0171keresked\u0151i h\u00e1l\u00f3zatok, piaci ig\u00e9nyek\nv\u00e1ltoz\u00e1sa stb.), javaslatot tett c\u00edm- \u00e9s fogalomhaszn\u00e1lati pontos\u00edt\u00e1sokra \u00e9s a\nki\u00e1ll\u00edt\u00e1s l\u00e1togat\u00f3i szempont\u00fa megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9re. R\u00f3ka Enik\u0151 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, a Kiscelli\nM\u00fazeum-F\u0151v\u00e1rosi K\u00e9pt\u00e1r vezet\u0151je e nemzetk\u00f6zi p\u00e9ld\u00e1kon kereszt\u00fcl csatorn\u00e1zta be\naz err\u0151l sz\u00f3l\u00f3 eur\u00f3pai gondolkod\u00e1s von\u00e1sait. Nagyszab\u00e1s\u00fanak tartja a tematikus\nr\u00e9sz v\u00e1llal\u00e1sait \u00e9s pozit\u00edvumnak \u00e9rt\u00e9keli a gy\u0171jtem\u00e9nyi, tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti\nreflexi\u00f3 \u00e9s elm\u00e9leti megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s felk\u00edn\u00e1lt m\u00f3djait. \u0150 is javaslatokat tett\negyes r\u00e9szk\u00e9rd\u00e9sek \u00e1rnyaltabb kidolgoz\u00e1s\u00e1ra a hat\u00e9konyabb befogad\u00f3i \u00e9lm\u00e9ny \u00e9s\nmeg\u00e9rt\u00e9s \u00e9rdek\u00e9ben. Saj\u00e1t tapasztalatain alapulva el\u0151re mutat\u00f3nak tartja a\nkort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szek bevon\u00e1s\u00e1val megval\u00f3s\u00edtand\u00f3 M\u0171v\u00e9szeti labor projektet.<\/p>\n\n\n\n Az esem\u00e9nyt az \u00d6r\u00f6ks\u00e9g<\/strong> t\u00e9ma z\u00e1rta, melynek\nkoncepcion\u00e1lis h\u00e1tter\u00e9t Wilhelm G\u00e1bor f\u0151muzeol\u00f3gus ismertette. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si\negys\u00e9g az \u00f6r\u00f6ks\u00e9g folyamatoss\u00e1g\u00e1nak kontextus\u00e1ban identit\u00e1st reprezent\u00e1l\u00f3, m\u00falt\n\u00e9s a j\u00f6v\u0151 \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1ban is szerepet j\u00e1tsz\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9nyi t\u00e1rgyakat,\nt\u00e1rgycsoportokat \u00e9rtelmez. Csonka-Tak\u00e1cs Eszter, a Szabadt\u00e9ri N\u00e9prajzi M\u00fazeum\nSzellemi Kultur\u00e1lis \u00d6r\u00f6ks\u00e9g Igazgat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak vezet\u0151je \u00e9s Szij\u00e1rt\u00f3 Zsolt a P\u00e9csi\nTudom\u00e1nyegyetem Nyelv \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3 doktori programj\u00e1nak vezet\u0151je \u00e9rt\u00e9kel\u00e9seikben\negyr\u00e9szt a m\u00fazeum \u00e9s \u00f6r\u00f6ks\u00e9g fogalm\u00e1nak kapcsolat\u00e1t (m\u00fazeum, mint \u00f6r\u00f6ks\u00e9g,\nm\u00fazeumi \u00f6r\u00f6ks\u00e9g), m\u00e1sr\u00e9szt az UNESCO \u00e1ltal is haszn\u00e1lt \u00f6r\u00f6ks\u00e9g defin\u00edci\u00f3\nmegalkot\u00e1s\u00e1t megel\u0151z\u0151en a m\u00fazeumba ker\u00fclt t\u00e1rgyak szerep\u00e9t vetett\u00e9k fel. A t\u00e9ma\nkapcs\u00e1n fontos k\u00e9rd\u00e9s a kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9gk\u00e9nt \u00e9rtelmezett m\u00fazeumi t\u00e1rgyak \u00e9s\nforr\u00e1sk\u00f6z\u00f6ss\u00e9geik k\u00f6z\u00f6tti dinamika \u00e9s p\u00e1rbesz\u00e9d bemutathat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9ge.\nMindk\u00e9t el\u0151ad\u00e1s \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte a koncepci\u00f3ban hangs\u00falyosan megjelen\u0151 hat\u00e1rt\u00e1rgy\nfogalm\u00e1nak bevezet\u00e9s\u00e9t \u00e9s a t\u00e9ma beker\u00fcl\u00e9s\u00e9t a gy\u0171jtem\u00e9nyi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\ntematik\u00e1j\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n Konferenci\u00e1nk k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9g\u00e9t az\nadta, hogy teljes eg\u00e9sz\u00e9ben online rendezt\u00fck meg egy k\u00fcl\u00f6n erre a c\u00e9lra\nl\u00e9trehozott digit\u00e1lis platformon. Az esem\u00e9nyre \u00f6sszesen 555 f\u0151 regisztr\u00e1lt, az\n\u00e1tlagos n\u00e9z\u0151sz\u00e1m pedig mindv\u00e9gig stabilan 160 f\u0151 k\u00f6r\u00fcl mozgott \u00edgy\nelmondhatjuk, hogy a N\u00e9prajzi M\u00fazeum tev\u00e9kenys\u00e9ge, j\u00f6v\u0151je ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151k igen\nsz\u00e9les k\u00f6r\u00e9t \u00e9rt\u00fck el.<\/p>\n\n\n\n Az elhangzott el\u0151ad\u00e1sok \u00e9s vit\u00e1k a N\u00e9prajzi M\u00fazeum Etnotube<\/a> csatorn\u00e1j\u00e1n is megtekinthet\u0151k. A konferencia megrendez\u00e9s\u00e9t az NKFI 119665 sz\u00e1m\u00fa kutat\u00e1si program t\u00e1mogat\u00e1sa tette lehet\u0151v\u00e9. <\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"http:\/\/utkozben.neprajz.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/11\/utkozben-2020-11-24-10h37m50s019-1024x576.jpg\")
<\/figure>\n\n\n\n![\"\"](\"http:\/\/utkozben.neprajz.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/11\/utkozben-2020-11-24-10h39m22s024-1024x576.jpg\")
<\/figure>\n\n\n\n![\"\"](\"http:\/\/utkozben.neprajz.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/11\/utkozben-2020-11-24-10h41m16s254-1024x576.jpg\")
<\/figure>\n\n\n\n![\"\"](\"http:\/\/utkozben.neprajz.hu\/wp-content\/uploads\/2020\/11\/utkozben-2020-11-24-10h41m38s903-1024x576.jpg\")
<\/figure>\n\n\n\n