Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem, könyvtár és levéltár szakjain végezte. 1981-ben doktori, 1989-ben kandidátusi fokozatot szerzett, majd 2014-ben az MTA doktora lett. 1979-től a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetében dolgozott, majd az ELTE-BTK Művelődéstörténeti Tanszékének docense, később egyetemi tanára lett, emellett a József Attila Tudományegyetemen oktatott. 1992–1993 között az Indiana University vendégprofesszora, 1998-tól a Római Magyar Akadémia tudományos igazgatója, majd 2003-2007 között igazgatója volt. Hazatérése után a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézetének igazgatóhelyetteseként dolgozott, 2010-től 2016-ig a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója volt. Jelenleg az ELTE BTK Történeti Intézetének egyetemi tanára, 2018 óta a Történelemtudományi Doktori Iskola Művelődéstörténeti Programjának vezetője.

Fő kutatási területe az újkori magyar művelődés- és egyházpolitika története, valamint a magyar–olasz kapcsolatok története.

A konferencián a Kiállítások kora tematika egyik felkért hozzászólója.